2019-05-14

Nobel-díjat adnának Orbán Viktornak és kormányának

Oszd meg másokkal is!

A nigériai keresztények sokszoros támadásnak vannak kitéve pusztán azért, mert Krisztus zászlaját tartják a kezükben, ezért is érdemelne Nobel-díjat az a kezdeményezés, amelyet a magyar kormány az üldözött keresztények érdekében útjára indított – hangzott el a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott konferencián, ahol megrázó képet festettek a meghívott egyházi vezetők a nigériai keresztények mindennapos szenvedéseiről. Az elöljárók elmondták, a szélsőségesek hidegvérrel pusztítják a keresztényeket, levágják őket, akár az állatokat, mindennaposak a tömeggyilkosságok, a gyújtogatások és a támadások a keresztény iskolák, kórházak és templomok ellen. Elhangzott az is, az ország muzulmán lakosságának részéről szinte elvárás, hogy minél kevesebb teret engedjenek a keresztényeknek, akiket a nyugati gyarmatosítás termékének tartanak. 

A 21. század legelhallgatottabb emberjogi válsága a keresztényüldözés, márpedig ér annyit a keresztények élete, mint más vallásúaké – jelentette ki Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője hétfőn este, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott konferencián, ahol nigériai egyházi vezetők tettek tanúságtételt a keresztények mindennapos szenvedéseiről. A keresztény egyházi vezetők átfogó képet festettek a muzulmánokkal való együttélés nehézsgeiről, tragédiáiról, és hangsúlyozták a nemzetközi közvélemény fellépésének fontosságát is.

A világ hallgat

Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár köszöntőjében felidézte, az elmúlt héten Burkina Fasoban húsz fegyveres támadott meg egy katolikus templomot istentisztelet közben, hat hívővel végeztek, köztük a pappal. Két héttel korábban egy protestáns templomot támadtak meg, ahol szintén hat áldozat volt. A világ pedig hallgat. Húsvét vasárnap Srí Lankán közel háromszáz áldozatot követelő, keresztények ellen irányuló merényletsorozat történt, az Iszlám Államhoz hű szélsőségesek többek között az ünnepekre készülő kisiskolásokat is megtámadták. Januárban a Fülöp-szigeteken robbantottak szélsőségesek egy keresztény iskolában, és a sort lehetne folytatni még. Kiemelte, március közepén Nigériában egy hét alatt 120 kereszténnyel végeztek a Boko Haram és a fulani törzs szélsőségesei. Hozzátette, a nigériai támadással egyidőben történt az új-zélandi mecset elleni támadás, amely megrázta a világot, a politikai vezetők együttérzésüket fejezték ki, hidzsábot öltöttek, ami az államtitkár szerint helyes gesztus. Ugyanakkor hozzátette, a százhúsz nigériai áldozatnak azonban senki nem ápolja az emlékét, senki nem fejezi ki szolidaritását, sőt, a sajtó és egyes politikusok megpróbálták az események keresztényellenes jellegét is elbagatellizálni.

A cikk a hirdetés után folytatódik..
loading...

Azbej Tristan kiemelte, nincs helye a mellébeszélésnek, a 21. század legelhallgatottabb emberjogi válsága a keresztényüldözés, márpedig ér annyit a keresztények élete, mint más vallásúaké. Úgy vélte, a valóság kimondása – azaz, hogy soha nem látott mértékben üldözik a keresztényeket – fontosabb, mint a politikailag korrekt beszéd. Mint kiemelte, azért is fontos a nigériai egyházi vezetők magyarországi tanúságtétele, hiszen a nyugat mértéktartónak mondott véleményformálói a négyezer regisztrált nigériai keresztény áldozat tényét is elhallgatják. Úgy vélte, szavak helyett tettekre van szükség, a Hungary Helps program pedig ezt testesíti meg.

Nem kell bocsánatot kérni azért, mert keresztények vagyunk

Matthew Hassan Kukah, Sokoto egyházmegye püspöke „Tövisek közt növekedve” című előadásának elején hangsúlyozta, Nigéria keresztényei nagyra értékelik a szolidaritásnak azt a különleges és profetikus megnyilvánulását, amelyet Magyarország képvisel. Hozzátette, nyolc éves püspöksége alatt elmondhatja, hogy Sokotoban, a muzulmánok Vatikánjának közepén az atrocitások ellenére is, a tövisek között is növekedni tudott az egyház, olyannyira, hogy jelenleg hat plébánia is működik. A püspök elmondta, véleménye szerint keresztényként muzulmánok között élni nem akadály, a keresztényeknek nincs okuk oda nem illőnek érezniük magukat.

Nem kell szégyellni, nem kell bocsánatot kérni azért, mert keresztények vagyunk

-hangsúlyozta. Az egyházi vezető arról is beszélt, az ország muzulmán lakosságának részéről szinte elvárás, hogy minél kevesebb teret engedjenek a keresztényeknek. Mint hozzátette, a keresztények elleni ellenszenv részben a brit gyarmatosítás alatt megtapasztalt keserűség és frusztráció emlékének tudható be, ebben az értelemben a kereszténységet a nyugati gyarmatosítás termékének tartják. Ugyanakkor a gyarmatosítás egyfajta keresztény projektként van beállítva. Megjegyezte, a világ minden történése nyomot hagy a két vallás viszonyán, amikor például Osama Bin Ladent megölték, Nigériában templomokat robbantottak fel, de hasonlóképpen keresztényellenes zavargások törtek ki a Dániában megjelent Allah-gúnyrajzok miatt.

Az iszlám kizárólagos vallás, nem tűri a pluralizmust

Matthew Hassan Kukah elmondta, az 50 éve tapasztalható folyamatos rombolás alatt egyetlen regnáló kormány sem mutatott hajlandóságot a templomok újjáépítésére, vagy legalább kártérítés fizetésére. Hozzátette, miközben a kereszténység az emberiességben, a szomszédságtiszteletben tartásában hisz, az iszlám kizárólagos vallás, nem tűri meg a pluralizmust. Egyeduralkodó a politikai porondon, ennek köszönhetően több helyen nincs is választójoga a keresztényeknek, nem kapnak helyet az önkormányzatokban, vagy az államigazgatásban, csak alárendelt munkát végezhetnek. Ebben a kirekesztő politikában nehéz a fejlődésen, vagy akár csak az újjáépítésen tevékenykedni, hiszen a muzulmánok szemében minden, amit a keresztények tesznek, azt iszlámellenes támadásként fogják fel. Kiemelte, véleménye szerint Nobel-díjat érdemelne az a kezdeményezés, amelyet magyar kormány útjára indított. A püspök szerint, a nigériai keresztények sokszoros támadásnak vannak kitéve pusztán azért, mert Krisztus zászlaját tartják a kezükben. Úgy vélte, a Nyugat nem segít a nigériai keresztényeknek az újjáépítésben, holott ez lenne a természetes.

Ahonnan egykor a misszionáriusok jöttek, ma nem érkezik semmilyen segítség, nem fordul oda a figyelmük

–mondta.

Az egyházi vezető arról is beszélt, a katolikusok Nigériában jelentős eredményeket értek el az oktatás terén, egy olyan közegben, ahol a tanulók 60 százaléka muzulmán vallású. Ezek a fiatalok már kevésbé tekintenek gyanakvással a keresztény közösségre. Úgy vélte, az oktatási infrastruktúra fejlesztésével ez a bizalom csak nőni tudna, így visszaszoríthatóvá válnának az ellentétek. Fontosnak nevezte, hogy a keresztények nagyobb önbizalommal megtalálják a helyüket a nigériai közéletben is, és pozíciókat szerezzenek. Mint megjegyezte, millió szám vannak olyan gyermekek az utcán, akik azért nem mernek iskolába járni, mert a szüleik sanda szemmel nézik a keresztény oktatást. Számukra utat kell mutatni a tanulás felé. Végezetül kiemelte, végtelenül hálás azért a bátorításért amelyet a magyar néptől kaptak ezeknek a feladatoknak a véghezviteléhez.

Hidegvérrel irtják a keresztényeket

Dacholom Datiri, a protestáns Church of Christ of Nigeria elnöke kiemelte, gyülekezete szenvedi el a legtöbb üldöztetés Észak-Kelet, és Kelet-Nigériában. Hozzátette, a szélsőségesek hidegvérrel pusztítják a keresztényeket, levágják őket, akár az állatokat, mindennaposak a tömeggyilkosságok, a gyújtogatások és a támadások a keresztény iskolák, kórházak és templomok ellen. A tartományok statisztikai adatai közül többek között kiemelte, hogy Bokkos tartományban 9 templomot, számtalan falvat gyújtottak fel, közel ötezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Bassa tartományban 11 ezer a belső menekültek száma, itt 1300 ház pusztult el, 16 falu vált lakhatatlanná, 9 templomot pusztítottak el és 253 embert öltek meg a szélsőségesek.

Az egyházi vezető arról is beszélt, véleménye szerint a nigériai kormány gyakorlatilag összejátszik a terroristákkal abban az értelemben, hogy a szélsőségesekkel szemben semmilyen retorziót nem alkalmaznak, nincsenek letartóztatások, nincsenek perek. Ellenben a keresztények békés demonstrációit a hatalom erőszakkal fojtja el. Elmondta, a humanitárius segélyek elosztásában is hasonló kettős mérce tapasztalható, hiszen nem a keresztény áldozatok hozzátartozói kapják a támogatásokat, hanem a muzulmánok. Daitri kiemelte, a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében meg kell kezdeni az iskolák, templomok, közintézmények újjáépítését, és segíteni kell a keresztényeket, hogy visszatérhessenek otthonaikba, amelyekbe sok esetben szélsőségesek költöztek be. Hozzátette, a megfelelő kormányzati válasz hiányában a világ közvéleménye nem maradhat közömbös, ennek a kiállásnak állt az élére Magyarország. Az elnök hangsúlyozta, a nemzetközi közösségnek fel kell ébrednie, ugyanis véleménye szerint az az iszlám a megtévesztésre épít, nem szabad engedni, hogy a nigériai keresztények által átélt mindennapos szenvedések hangjai süket fülekre találjanak. Végezetül arra kérte Magyarország népét, hogy imádkozzanak a nigériai keresztényekért.

Európa számára jelenleg kihívást jelent néven nevezni a keresztényüldözés tényét

Hölvényi György EP-képviselő köszöntőjében arról beszélt, az európaiak azt hiszik, a világ összes kihívására tudják a választ, holott aki ismeri Nigéria bonyolult és szerteágazó társadalmi problémáit, az tudja, hogy Európának van szüksége a tanulásra. Úgy vélte, Nigéria keresztényei sokat tudnának tanítani a muzulmánokkal való békés együttélés nehézségeiről, kihívásairól. A képviselő hangsúlyozta, a Boko Haram terrorszervezet, és a szélsőséges fulani törzs terrorcselekményei mellett Nigériában komoly gondokat okoz a menekültválság és a belső migráció is. Hölvényi György fontos eredménynek nevezte, hogy az Európai Néppárt az elmúlt időszakban napirenden tudta tartani a keresztényüldözés, a keresztények közel-keleti kiirtásának problémáját, sőt több jelentést is elfogadtak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor hozzátette, Európa számára jelenleg kihívást jelent néven nevezni a keresztényüldözés tényét, a diplomácia nem tolerálhat semmilyen visszaélést akkor sem, ha azt keresztények ellen követik el. Kiemelte, tapasztalatai szerint a válság sújtotta régióknak létkérdést jelentenek az uniós források ugyanakkor a gyenge államokban egyedül az egyházi szervezeteken keresztül érhető el azok helyes felhasználása, célba juttatása. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy egyházak is részt vegyenek az uniós források szétosztásában, amely szerinte elfogadhatatlan.

A migrációs válsághelyzet és a keresztényüldözés volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Matthew Hassan Kukah, a nigériai Sokoto megyéspüspöke, valamint Dacholom Datiri, egy nigériai református egyház, a Church of Christ in Nations lelkészi elnökének megbeszélésén kedden délután a Karmelita kolostorban. A megbeszélésen, melyen részt vett Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár is. Orbán Viktor hangsúlyozta, az afrikai országok érdeke is, hogy polgáraik a világméretű népvándorlás örvényébe kerülve ne vesszenek el szülőhazájuk számára, és ez kötelességeket ró Európára és a világ más fejlett térségeire. Magyarország például a Hungary Helps programmal már eddig is számos iskola, kórház, szociális intézmény újjáépítését és működtetését segítette elő a konfliktusok által sújtott térségekben, a Közel-Keleten és Afrikában.

Forrás: PestiSrácok.hu

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.
loading...

Csatlakozz csoportunkhoz!