2019-09-11

Merkel és Macron kizárná a schengeni térségből a kvótamegtagadókat

A Facebook cenzúrázza a jobboldali híreket! Egy MEGOSZTÁSSAL Te is segíthetsz ezt megváltoztatni!
LAPÉRTESÜLÉSEK SZERINT MERKEL ÉS MACRON A SZABAD MOZGÁS JOGÁT VONNÁ MEG A DACOLÓ ÁLLAMOKTÓL

Akár ki is zárhatják a belső határok nélküli schengeni térségből azokat az uniós tagállamokat, amelyek nem akarnak részt vállalni a migránsok kötelező szétosztásában — egy görög lap szerint legalábbis Angela Merkel és Emmanuel Macron így reformálná meg azt a dublini rendszert, amely a menekültválság 2015-ös kirobbanása óta szítja a tagállamok közötti feszültségeket.

A bevándorlási válság 2015-ös tetőpontján 1,83 millióan léptek át illegálisan az Európai Unió külső határain, a tagállamokra zúduló áradat pedig hamar rávilágított a közös európai menekültügyi rendszer hiányosságaira, amelynek a dublini egyezmény áll a középpontjában. Ennek értelmében a menedékkérelmet abban az uniós országban kell elbírálni, ahol annak benyújtója először lépett az EU területére. Az egyszerű és sokáig kényelmesnek tűnő gyakorlat azonban az elmúlt években megszámlálhatatlan konfliktust okozott a tagállamok között. A szabályozás ugyanis aránytalanul nagy terhet hárít a belső határellenőrzés nélküli schengeni térség azon országaira, amelyek az unió külső határait védik. Noha az EU és Törökország közötti 2016-os megállapodásnak köszönhetően a Magyarország déli határára nehezedő nyomás enyhült, Olaszország és Görögország továbbra is kapacitásaikat meghaladva kénytelenek befogadni a menedékkérelmeket.

Nem meglepő tehát, hogy a dublini egyezmény reformja lényegében a válság kirobbanása óta tematizálja az uniós politikát, azonban az egyezmény szükségesnek vélt felülvizsgálatának ügyében gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt másfél évben. Ennek legfőbb oka, hogy bár az Európai Parlament és az Európai Bizottság is megpróbálkozott a felülvizsgálatával, az uniós tagállamok kormány-, illetve államfőit tömörítő Európai Tanács rendszerint nem tudott kompromisszumos álláspontot kialakítani a bevándorlók „tagállamok közötti igazságos szétosztásában”, azaz a kötelező kvótán alapuló javaslatok kérdésében.

A kvótarendszer módszertanának elfogadtatásáért már korábban is sok retorzióval, többek között az uniós források megvonásával fenyegetőztek, azonban úgy tűnik, az EU továbbra sem tud szabadulni a migránsok szolidáris szétosztásának gondolatától. A Ta Nea című görög lap nemrég arról írt: a dublini egyezmény megreformálásának legújabb terve szerint kitilthatják az útlevélmentes schengeni térségből azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók befogadni bevándorlókat.

Mint írták, erről az új görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz tárgyalt augusztus utolsó hetében Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral. Micotákisz egyébként már megválasztásakor egyértelművé tette, hogy elődjénél sokkal fajsúlyosabb lépéseket tervez a migráció megfékezése érdekében, kormánya egyik legelső intézkedése volt például, hogy szigorítsanak a migrációs intézkedéseken.

A cikk a hirdetés után folytatódik..
loading...

A Courrier International francia lap által idézett görög értesülés szerint a Macron és Merkel által Micotákisznak ígért tervezet megerősítené az együttműködést az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) és a görög hatóságok között, növelnék Törökország pénzügyi támogatását a 2016-os megállapodás alapján, megerősítenék a helyi személyzetet, egyszerűsítenék az elutasított menedékkérők visszaküldésének eljárását és intenzíven nyomon követnék az embercsempészeket. A lap megjegyzi, a tervezett reform legellentmondásosabb pontja szerint azoktól a tagországoktól, amelyek nem fogadják el a családegyesítést és a menedékkérők kvóta szerinti befogadását, megvonnák a schengeni térségben érvényben lévő szabad mozgás jogát.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense lapunk megkeresésére elmondta: a schengeni rendelet az uniós jogrendbe beépített, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az uniós szerződések több helyen hivatkoznak rá.

– Egy országot nem lehet csak úgy kizárni, mivel ehhez módosítani kellene az EU alapszerződését, amihez minden tagállam hozzájárulása kellene – fogalmazott Gálik Zoltán. Mint mondta, a schengeni megállapodás alapvetően két lehetőséget engedne meg: a szerződés alkalmazásának rövid vagy hosszú távú felfüggesztését, de ezt csak maga az adott tagállam kérheti.

(Tóth Loretta, magyarnemzet.hu)

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.
loading...
[sg_popup id="3" event="onload"][/sg_popup] [sg_popup id="1" event="onload"][/sg_popup] [sg_popup id=4] [sg_popup id="4" event="onload"][/sg_popup]