2019-06-14

Gyanús robbanások voltak két tartályhajón az Ománi-öbölben – Washington Iránt vádolja

Oszd meg másokkal is!

Egyelőre ismeretlen körülmények között megsérült két tartályhajó az Ománi-öbölben csütörtökön.

A Szaúd-Arábiából Szingapúrba tartó, panamai felségjel alatt hajózó, japán tulajdonban lévő Kokuka Courageous nevű hajó üzemeltetője jelezte, hogy a szállítmány – amely metilalkohol volt – nem sérült meg. A hajó az incidenskor 14 tengeri mérföldre volt Irántól és 70 mérföldre az emírségekhez tartozó el-Fudzseirától.

A norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég megerősítette, hogy a Marshall-szigetek felségjelét viselő hajója, az incidensben érintett Front Altair fedélzetéről tüzet jelentettek.

A Verdens Gang (VG) című norvég újság a Frontline-tól származó értesülésre hivatkozva azt közölte, hogy a tartályhajó legénysége biztonságban van. A Reuters hírügynökség a Front Altair diszpécserét idézi, aki torpedótámadásra gyanakodott.

A cikk a hirdetés után folytatódik..
loading...

A norvég hajózási ügynökség később azt közölte, hogy a Front Altair fedélzetén három robbanás történt, és ezek okozták a tüzet. Az égő hajóról az iráni állami média több képsort közölt.

Az incidensről egyelőre ellentmondó értesülések érkeznek: az AFP francia hírügynökség szerint a norvég hajózási ügynökség az esetet támadásnak minősítette.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az incidenst felettébb gyanúsnak nevezte, és regionális párbeszédre szólított fel. Hozzátette, hogy az eset akkor történt, amikor Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah fogadta Teheránban Abe Sindzó japán miniszterelnököt.

A legénységet két, a közelben tartózkodó hajó mentette ki.

Az IRNA iráni állami hírügynökség jelentése szerint az incidensben érintett tartályhajók személyzetét, összesen 44 főt az iráni tengeri hatóságok segítségével a dél-iráni Dzsászk kikötőjébe szállították.

A Front Altair bajba jutott legénységét kimentő dél-koreai Hyundai Dubai nevű hajó üzemeltetője, a Hyundai Merchant vállalt megerősítette, hogy az embereket átadták az iráni hatóságoknak. Dzsászk parti őrsége bejelentette, hogy a tüzet sikerült megfékezni, a legénység tagjait a biztonsági ellenőrzés után pedig visszaszállítják a fedélzetre.

Az Egyesült Államok Bahreinben állomásozó flottája szintén bejelentette, hogy az esetről értesülve segítséget nyújtottak a hajóknak. Joshua Frey, az ötödik flotta szóvivője azt mondta, értesültek a tartályhajókat ért „támadásról”.

Május 12-én ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál. Az emírségek kormányzata a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt közölte, hogy az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett.

Washington Iránra, Rijád a húszikra mutogat

Washington az akció elkövetéséért egyértelműen Iránt tette felelőssé, Teherán azonban tagadja a vádat.

A csütörtöki incidenseket élesen elítélte az ENSZ főtitkára. António Guterres a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette, hogy a világ nem engedhet meg magának „egy nagyobb konfliktust az Öböl térségében”.

A tényeket és a felelősséget meg kell állapítani”– tette hozzá. Az ENSZ és az Arab Liga együttműködésével foglalkozó ülésen az arab szervezet főtitkára azt mondta, hogy „a térségben egyesek tüzeket szítanak, és ennek tudatában kell, hogy legyünk”, és kérte a BT-t, hogy lépjen föl a felelősök ellen.

Az amerikai elnök egyelőre nem kommentálta érdemben a fejleményt. A Fehér Ház közölte, hogy Donald Trumpot tájékoztatták, és figyelemmel követi az eseményeket. Theresa May brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy az ilyen támadások „teljességgel elfogadhatatlanok”, és Nagy-Britannia kész részt venni bármiféle vizsgálatban. „Létfontosságú, hogy tiszteletben tartsák a hajózás szabadságát” – mondta.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megszólalt az incidensek ügyében, de az eddigi jelentések szerint csak annyit mondott, hogy „senki sem tudja, ki áll mögöttük”, és nem szabad elsietett következtetéseket levonni vagy arra felhasználni őket, hogy Teheránt nyomás alá helyezzék.

Heiko Maas német külügyminiszter felszólította az érintett feleket, hogy csökkentsék a feszültséget a térségben. Bár a pontos tények még nem ismeretesek, az események “rendkívül nyugtalanítóak” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen incidensek a jelenlegi helyzetben “fenyegetést jelentenek a békére”.

A norvég tengerhajózási hatóság figyelmeztette az ország kereskedelmi flottáját, hogy „legyen nagyon elővigyázatos a térségben”. A brit haditengerészet hasonló riasztást adott ki.

A jemeni húszi lázadók ellen harcoló, Szaúd-Arábia vezette koalíció szóvivője szerint a húszikhoz köthetőek a támadások, akárcsak a Báb-el-Mandeb-szorosban két szaúdi tanker ellen 2018 júliusában elkövetettek.

Pompeo: Irán fenyegetést jelent a nemzetközi békességre és biztonságra

Az Egyesült Államok Iránt tartja felelősnek az Ománi-öbölben történt incidensért – jelentette ki csütörtöki washingtoni sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

A rövid sajtótájékoztatón Pompeo azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat hírszerzési források alapján arra a megállapításra jutott, hogy a tankerhajók elleni támadások hátterében Teherán áll. Az amerikai diplomácia irányíja szerint Irán felelősségét támasztják alá az alkalmazott fegyverek és a támadás kifinomult módszerei is.

A tárcavezető úgy vélte: Irán azon munkálkodik, hogy megakassza az olajszállítást a Hormuzi-szorosban, és a tartályhajók elleni támadások azon erőfeszítéseinek sorába illeszkednek, amelyekkel szélesíteni igyekszik a térségben a feszültséget. Pompeo úgy vélte, hogy Irán fenyegetést jelent a nemzetközi békességre és biztonságra.

Pompeo hangsúlyozta: az Egyesült Államok megvédi az érdekeit a térségben. Bejelentette azt is, hogy utasította az amerikai ENSZ-nagykövetet, hogy vesse fel az incidens ügyét a világszervezet Biztonsági Tanácsában is. Megjegyezte ugyanakkor: Washington változatlanul arra számít, hogy Teherán visszatér a tárgyalóasztalhoz. A külügyminiszter sajtótájékoztatója előtti nem sokkal azonban Donald Trump amerikai elnök Twitteren azt írta: úgy véli, még nem jött el az ideje a megállapodásnak Teheránnal.

(MTI)

Frissítés: Baleset, támadás, hamis zászlós művelet? – El kell utasítanunk az azonnali háborút akaró kardcsörtetők követelését!

Szeretném leszögezni, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság számomra ellenszenves ország, lévén hogy muszlim ország. Mindez azonban nem jelenti, hogy be akarnék avatkozni jogrendszerük megváltoztatása érdekében, vagy hogy európai, amerikai, ausztrál stb. katonákat akarnék feláldozni azért, mert Izrael nem érzi biztonságban magát Irán miatt.

Éppen ezért szeretném felhívni a figyelmet erre a 2012-es felvételre, ahol Patrick Clawson, a Washington Institute kutatási igazgatója felsorolja azokat az incidenseket, melyek a történelem során hadba vitték az Egyesült Államokat, majd pedig azt fejtegeti, hogy hogyan lehet Iránra egyre erősebben nyomást gyakorolni és háborút provokálni. Többek között ezt mondja: „Úgy értem, hogy nézzék, emberek: iráni tengeralattjárók időnként lemerülnek, és egy napon az egyik lehet, hogy nem jön fel – ki tudná, hogy miért?”.

Patrick Clawson Responds to Questions, Full Video – 9/21/2012

False Flag AKA ‘Crisis Initiation’ with Patrick Clawson

Hol hallottam már olyasmit, hogy az Egyesült Államokat belerángatták vagy bele akarták rángatni egy háborúba, aztán évekkel vagy évtizedekkel később kiderült, hogy az egész dolog egy hazugságon alapult? Például ezekben az esetekben:

1962, Operation Northwoods – egy lefújt amerikai önmerénylet-sorozat terve

1964. augusztus 2. és 4. – A Tonkin-öbölbeli USS Maddox-incidens(ek)

1954, Operation Susannah – egy hamis zászló alatti izraeli művelet részletei

Huszonöt éve történt az inkubátoros hazugság, avagy Amerika belerángatása az első öbölháborúba

Miért voltak robbanások a két tartályhajón? Baleset volt, vagy iráni torpedótámadás, vagy a Moszad és/vagy a CIA által végrehajtott hamis zászlós művelet? Ezt természetesen én magam nem tudom megmondani. Azt viszont határozottan kijelentem, hogy a fenti tények és tapasztalatok fényében (Operation Northwoods, a Maddox-incidens, Operation Susannah, az inkubátor-ügy) el kell utasítanunk az azonnali háborút akaró kardcsörtetők követelését és meg kell várnunk a teljes körű jelentés nyilvánosságra hozatalát és megvitatását.

Éppen ezért szeretném megkérni a Kuruc.info olvasóit, hogy belföldi és külföldi családtagjaik, barátaik és ismerőseik körében folytassanak felvilágosító munkát, hogy Amerikát, Európát, Ausztráliát stb. ne lehessen elhamarkodottan egy új háborúba belerángatni.

Hidra

(Kuruc.info)

2. frissítés: Trump tárgyalna, Berlin szerint nem elegendő a bizonyíték

Donald Trump amerikai elnök a Fox televíziónak adott péntek telefoninterjújában Iránt okolta az Ománi-öbölben csütörtökön történt incidensért, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy kész a tárgyalásokra Teheránnal.

Az Egyesült Államok „nem veszi könnyedén” a két tankerhajó elleni támadást – fogalmazott az elnök és utalt arra a videóra, amelyet az amerikai hadsereg hozott nyilvánosságra, és amely azt mutatja, hogy egy iráni naszád tagjai éppen elmozdítanak egy fel nem robbant aknát az egyik tartályhajó mellől.

„Irán tette ezt, ez látszik abból is, hogy ott a hajójuk” – hangoztatta Trump. Hozzáfűzte: az irániak arra törekedtek, hogy ne hagyjanak hátra bizonyítékokat.

Az amerikai elnök ugyanakkor nem adott konkrét választ a Fox televízió újságírójának arra a kérdésére, hogy mit tesz Washington a hasonló incidensek elkerülésére. “Majd meglátjuk” – mondta.

Trump azt hangoztatta, hogy a Hormuzi-szoros lezárására, vagy az ott folyó hajózás akadályozására irányuló kísérletek nem lehetnek sikeresek, az ezt célzó lépések nem lehetnek tartósak.

Az elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kormányzata az incidens ellenére is kész tárgyalásokat folytatni Iránnal. „Akarjuk, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ő személy szerint készen áll erre, ez az irániaktól függ. De – mint mondta – neki „sietős”.

Csütörtök reggel – eddig ismeretlen körülmények között – két tartályhajó sérült meg az Ománi-öbölben. Az egyik norvég tulajdonú, és kapitánya azt jelezte, hogy a hajó fedélzetén robbanás történt, majd a hajó lángba borult.

A másik tanker japán tulajdonban van és panamai felségjel alatt Szaúd-Arábiából Szingapúr felé hajózott, üzemeltetője azonban jelezte, hogy a szállítmány nem sérült meg. A japán hajó metilalkoholt szállított.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter „gyanúsnak” nevezte a történteket, és regionális párbeszédre szólított fel. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter csütörtökön rövid sajtótájékoztatón közölte, hogy az Egyesült Államok Iránt tartja felelősnek a történtekért. Mind Teherán, mind Washington azonban azt hangoztatta, hogy nem áll érdekében kiszélesíteni a konfliktust.

Berlin: az amerikai videó nem elégséges bizonyíték Teherán felelősségére

Az incidens aggodalmat keltett a világban. António Guterres, az ENSZ főtitkára csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) úgy fogalmazott, hogy a világ nem engedhet meg egy nagyobb összecsapást a Perzsa(Arab)-öböl térségében. Az Európai Unió minden érintett felet visszafogottságra intett, Berlin pedig leszögezte, hogy az amerikai hadsereg által nyilvánosságra hozott videó nem elégséges bizonyíték Teherán felelősségére.

Trump Fox-interjújának elemzők szerint egyik érdekes eleme volt, hogy – a három műsorvezető egyikének kérdésére – nem erősítette meg, hogy Patrick Shanahan ügyvezető védelmi minisztert jelöli a Pentagon (védelmi minisztérium) élére.

(MTI)

 

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.
loading...